Bátran ki merem jelenteni, hogy nem vagyok elfogult a piCture pOlish lakkokkal. Van persze néhány árnyalat, amelyet nagyon szeretek, de ezeken túl a színek többsége nekem egyszer felkenős. Egy-egy hangulathoz passzolnak, akkor talán jól esne viselni őket, azonban többször, sokszor nem. Így pedig a teljes árukat számomra nem érik meg, viszont másodkézből beszerezni... az már más kérdés. :)

A Unicorn szerintem pont ilyen. Zseniálisan sikerült elkapni vele egy életérzést, de éppen ez roppant távol áll tőlem. A minap azonban pont vissza akartam repülni néhány évet, megnéztük A kis kedvencek titkos életét, és ettől jobb alkalom nem kínálkozhatott a használtan vett lakk viseléséhez.

Számomra a megvalósult gyermeki álom, csak nem csupa rózsaszínben, ami számomra jó pont. A kissé tompa kékeszöldben van egy nagyon kevés shimmer, ugyanekkora mértékű holo, nagy ezüst/holo glitterek és kisebb lilásrózsaszínek, amelyek tökéletes kontrasztot alkotnak az alappal.

Már-már vattacukrosan, műanyag édességesen, ragadósan cuki, de éppen ebben van a bája. Abban, hogy meri vállalni, hogy ilyen.

Felkenni nagyon könnyű, nem kell trükközni (sőt, nem csak nem kell, egyenesen nem szabad!) azért, hogy elég glitter-szöszmösz-miegymás kerüljön a körömre, de nem lesz annyira szép, mint az üveg alapján várható. Ezt azért merem ilyen bátran kijelenteni, mert másoknál is ezt tapasztaltam: persze felkenve sem csúnya, de a rétegezés valahogy nem tesz jót neki. Márpedig rétegezni kell, nem egyszer, nem kétszer, hanem háromszor. 

Egy testesebb, erős fényű fedőlakkal sokat lehet javítani a helyzeten, de én kíváncsi lennék, hogy hasonló alapszín fölött, egyetlen rétegben miként mutat.

A hangulatom kiteljesítéséhez így is tökéletes volt, azt azonban nem tudom megmondani, hogy mikor kerül elő ismét... már ha egyáltalán elő fog. Pedig nail artokhoz nem is lenne rossz, sok mindennel kombinálható.