A könnyed dolgok közül a szépségápoláson túl egyvalami tud lekötni: a sorozatok, és általában azokból is a lányos-szirupos, esetleg humoros változatok. Némelyiket annyira megkedvelem, hogy szinte beépül a mindennapjaimba. Az utóbbi években ez a Downton Abbey-nek sikerült a leginkább.

2012-ben kezdtem el nézni, akkor, amikor a második félévemet töltöttem alapképzésen történelem minorral. Számomra az a legérdekesebb a történelemben, hogy megtudhatom, más korokban és különböző társadalmi rétegekben hogyan éltek az emberek, milyen örömeik és nehézségeik adódtak. A kedvenc időszakom pedig a boldog békeidők és a huszadik század első fele. Minden adott volt tehát ahhoz, hogy kedvenccé váljon, azonban hetekig töprengtem az elkezdésén - tartottam attól, hogy túl közel fog állni a Büszkeség és balítélethez, ami számomra nem elég érdekfeszítő.

Aztán egy vizsgaidőszak előtti, szorongós estén megnéztem az első részt, és szerencsére Jane Austin klasszikusának feldolgozásánál sokkal összetettebbnek, többrétűbbnek éreztem. 

Azóta folyamatosan követem - ujjongok, ha megjelenik egy új epizód, és szomorú vagyok, amiért csak néhány részből állnak az évadok. Sokszor motivációként használom: amikor egy nehéz vizsga vagy dolgozat vár rám, belenézek, és újra rájövök, hogy miért is foglalkozom szívesen a történelemmel. 

A napokban azonban leadták az utolsó részt is, és nem tudok erről nem megemlékezni ebben a bejegyzésben... természetesen egy kis beauty-val keverve. :)



Egy szép lakkot bármilyen névvel el lehet adni nekem, de ez fordítva is igaz - egy számomra különösen kedves fantázianévvel szinte bármilyen lakot megveszek. Rákerestem, hogy készített-e már valamelyik márka kollekciót a Downton Abbey által inspirálva, de semmi olyasmit nem találtam, mint amire számítottam.

Így aztán arra jutottam, hogy összeállítom én a saját, DA karaktereihez társított válogatásomat, mint ahogy korábban egy-egy téma köré építve Ingrid is megtette (Remélem, sok ilyen bejegyzést készít még!).

Edith: Valamiért számomra egy és ugyanaz az arannyal, más színt el sem tudok képzelni hozzá. A személyisége és az arany szín is távol áll tőlem, de távolról elismerem. (ILNP Empire)

Anna: Hétköznapi, egyszerű, nincs benne semmi különleges, de csupa-csupa jóság. Én a most nagyon divatos piszkosfehérekkel rokonítom. (piCture pOlish LakoDom)

Mary: Határozott, karakteres, szenvedélyes, de csupán titokban. Csak bordót tudtam elképzelni hozzá, viszont a finissel bajban voltam. Krém vagy jelly szóba sem jöhetett, és a lineáris holokat is kizártam, így maradt egy szórt holografikus darab. (piCture pOlish Bordeaux)

Thomas: Elegáns és néha érthetetlenül gonosz - még akkor is, ha ő sem kapott több jót a világtól, mint amennyit ad. Fekete, de nem teljesen, és némi ragyogással feldobva. (piCture pOlish Darcy)

Sybil: A kezdetekkor észre sem vettem, hogy mennyire a helyén van a szíve, és milyen előremutató a gondolkodása. Éterien könnyed, de csöppet sem hagyományos lakkot kerestem neki. (ILNP Peri Me)

Matthew: Egy egyértelmű, tiszta színt sem tudtam elképzelni hozzá, végül a szürkészöldes színvilág tűnt a legmegfelelőbbnek némi arannyal... és azért is, mert ő tényleg időtlen. (ILNP Timeless Vow)