Nyereményjátékokra csak elvétve szoktam jelentkezni, és ha mégis, akkor sem elsősorban a nyeremény motivál. Edina Instagramon futó játékával is ez volt a helyzet, azért jelentkeztem, mert ő indította, semmi több, ráadásul a Rainbow Juice (with pulp) akkor sokakkal ellentétben számomra még nem volt álomlakk.
Aztán pont a születésnapomon nekem kedvezett a szerencse, és én nyertem - hihetetlenül boldog voltam, de még akkor sem a lakk miatt, hanem azért, mert nyertem, ráadásul pont Edinánál.

Majd megérkezett a lakk, és percről-percre jobban megértettem és átéreztem a körülrajongottságát. Sőt... kezdtem úgy gondolni, hogy ez a lakk nekem való.

Az üvegcse fehér papírdobozban kapott helyet, önmagában nem lenne túl érdekes, viszont a logó azzá teszi: egy Disney kastélyra emlékeztető épület van a középpontban, de hogy legyen ellenpont, már-már gót hatású, kopár fákkal van körülvéve, és mindezek holografikus felirattal egészülnek ki. Ettől egyszerre bájosabbat, félelmetesebbet és különlegesebbet elképzelni sem tudok. 

Az üveg arányai meglehetősen szokatlanok, első, második és sokadik pillantásra is a robusztus jelzőt érzem rá a letalálóbbnak. A gumiborítású kupak keskeny és rövid, maga az üveg pedig szögletes és vaskos.

Az ecsete kerek és nem túl hosszú, mégsem okoz vele gondot a körömfestés, de azt hiszem, ez csak a lakk állagának köszönhető.


A majdnem teljesen áttetsző alapban holo mikrocsillámok és sok-sok kisebb méretű holografikus pehely kapott helyet, ez utóbbiak felelnek a lakk különlegességéért. Egy elátkozott tündérmese szivárványa összezúzva és üvegbe öntve.

Több alapszínre is felkentem, mindegyiken tetszett, de a legjobban az A-England Dancing With Nureyev fölött bűvölt el.


Azt hiszem, azért tetszenek ennyire, mert mindkét lakk már-már ambivalens. Az A-England egyszerre a tavasz közeledte, a szerelem, a könnyedség, ugyanakkor mély bánat, áldozat, disszonancia.
A szivárvány számomra talán a legfontosabb szimbólum, annak a jelképe, hogy minden valamilyenség szép, és ez a sokféleség együtt a leggyönyörűbb. A magam kelekótyaságával, drámájával és félelmeivel egy egyedi szín vagyok, ami más egyedi, gyönyörű színekkel alkot valami igazán szemkápráztatót. Azért pedig nem lehetek elég hálás, hogy ezt az eszmét az Enchanted Polish cseppfolyóssá tette.

De hogy a realitás se maradjon ki teljesen: valószínűleg az is a párosításuk mellett szól, hogy a Nureyev színét a Rainbow Juice-ban lévő holo köd nem tompítja le, míg egy sötét lakkot minimálisan igen.



Az állaga mesés. Szívesen használok toppereket, de a legtöbb eloszlatása nem egyszerű, még a könnyebben kezelhetőekkel is ügyes kézzel kell bánni. Ezzel nem. Annak ellenére, hogy kicsit sűrű, pontosan oda és annyi kerül belőle, amennyi kell, nem szükséges sem rétegezni, sem rendezgetni.

Annyira tetszett a Nureyevvel alkotott duójuk, hogy öt napig nem mostam le a manikűrömet, így most a tartósságot is tudtam tesztelni. Az A-Englanden önmagában a negyedik nap végére jelentkezett némi minimális, körömvégi kopás, az Enchanted Polish viszont makulátlan maradt.

Eleve egy nehezen megvásárolható lakkról van szó, és nem is tudom, hogy van-e még bármiféle lehetőség a beszerzésére, de ha nem ragaszkodtok pontosan ehhez, akkor Edina jóvoltából már azt is tudjuk, hogy van hasonmása. :)