Többször is említettem már, hogy pénztárcabarát áron (az Avon bőven ide tartozik), nagyon nehéz jó illatot találni. Ennek az alapvető oka az, hogy a jó minőségű alapanyagok drágák, de kompromisszumok árán valamivel olcsóbb alkotóelemekből is lehetséges jót kihozni, viszont ahhoz egy kiemelkedő parfümőr kell. Az Avon Attraction női változatának esetében ez megvolt Honorine Blanc személyében, ezért nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen alkotás született ebből a munkából.

A dizájnt egy rossz szó sem érheti, az arany miatt klasszikus, de a formájának köszönhetően hipermodern. Szögletes, hasábszerű az üveg eltérő vastagságú átlós sarkakkal. Nincs benne semmi gömbölydedség, de mégis íves, ráadásul a férfi verzióval téglatestté egészítik ki egymást. 

A kifújást követő néhány másodpercben az Attraction-ben megtalálható összes illatjegy egyszerre érezhető, majd egy hirtelen váltással mind eltűnik, és csak a musk érvényesül, az viszont roppant erőteljesen. Ez azért furcsa, mert a musk alapvetően nem egy könnyen beazonosítható, markáns jegy, sokkal inkább a tiszta, éteri jelzővel szokták illetni - nem véletlenül a könnyed, légies parfümök fő alkotóeleme (pl. Cacharel Noa). Itt viszont olyan töménységben jelenik meg, hogy - pozitívan értve - szinte már bódító. Néhány perc múltán erre az erős muskos nyitányra épül rá egy másik trükkös illatjegy, a szeder. 

A szedernek több arca van, és hiába a gyümölcsét fogyasztjuk, több szempontból is kilóg a gyümölcsös illatok közül. Ugyanis míg a többi alapvetően könnyed, játékos, frissítő és szinte lédús, a szeder sok esetben kissé szúrós és már-már poros hatású. Nos, pontosan ez a karcos, poros szárazság van az Attraction esetében kidomborítva, a szeder itt véletlenül sem a friss, fiatalosnak mondott irány felé viszi el a parfümöt, hanem a markánsabb, megosztóbb vonalhoz orientálja. A semleges, viszont tömény musk és a száraz szeder nagyon szépen egymásba fonódik, és különleges párost alkotnak. 

Megkockáztatom, hogy ha valakinek nem fog tetszeni ez az illat, akkor az vagy a muskos tobzódás miatt lesz, vagy a szeder száraz karakteressége miatt. De ha valaki beleszeret, annak is ezek egyike lesz az oka.

Sem a musk, sem a szeder nem szelídül le teljesen egyetlen pillanatra sem, viszont másfél-két óra után már finoman ugyan, de hagyják előbukkanni az addig teljesen elnyomott háttérjegyeket is: a csöppnyi pézsmát, a kicsivel több ámbrát, a stabil, csak éppen-éppen édes, sem túl meleg, sem túl hideg fás jegyeket és a gondolatnyi barackot.

EDP töménységű - mindig elmondom, hogy ez maximum csak egy márkán belül jelent iránymutatást -, az én bőrömön körülbelül 6-7 órán keresztül tart ki.

Nem egy vibráló, orientális nagyvad, hanem egy édeskés, kicsit csábító, ugyanakkor visszafogott és már majdnem letisztult illat. Érdekes módon összegzésképp is ugyanazt a két jelzőt érzem a legtalálóbbnak rá, amit már a külsejére használtam: klasszikus és hipermodern egyszerre. Klasszikus a finom háttérjegyektől, és hipermodern az erőteljes musk és a szeder csavarjától. És ha így nézzük, bizony jó munkát végzett az Avon és Honorine Blanc - létrehoztak egy nem kifejezetten drága parfümöt egy igazán eredeti megoldással.

*A termékért nem fizettem, tesztelésre kaptam, de ez nem befolyásolja a véleményemet.