Amióta az első információk kiszivárogtak róla, rajongok a Colors by Llarowe őszi kollekciójáért, egy lakkért pedig különösen: a Wine & Roses-ért. Annak ellenére megrendeltem, hogy az első swatchokon nagyon különbözőnek tűnt, hol tiszta, meleg vörösnek, hol kicsit lilásabbnak, hol már majdnem mályvának láttam. Tehát pontosan nem is tudtam, hogy mit veszek meg, de így is kellett, és szerencsére nem bántam meg. :)

Egy apró hiányossága van, és muszáj ezzel kezdenem: sokaktól halottam már, hogy a CbL ecsetek között elég sok a hibás, és most sajnos én is kifogtam egy ilyet. A kép nem adja vissza jól, de eredetileg enyhén lapítottnak kellene lennie, ehelyett a végén szétállnak a szálacskák. Használható így is, de nem volt a legegyszerűbb kifesteni a körmömet vele, és ez már bőven az az árkategória, aminél nem szeretnék ilyesmivel találkozni.

Szórt fényben:

Napsütésben:

A Wine & Roses egyértelműen lilába hajló piros, árnyékban csak liláspiros, erősebb fényben viszont még a fénye is lilás, és ezek mellé van egy megmagyarázhatatlan mályvás tónusa is, amit sajnos csak az utolsó előtti képen sikerült elkapnom. 

Ha egy tiszta, meleg borvöröset vártam volna, akkor most csalódott lennék, de mivel tudtam, hogy részben zsákbamacska lesz, így egyáltalán nem zavar. 

A finise elméletileg lineáris holo, de szerintem inkább a lineáris és a szórt között van. Nem túl erős fényben olyan diszkréten holografikus, mint az A-Englendek, inkább csak teltséget ad neki a holo mivolta, napsütésben viszont látványosan az. 

Az állaga ennek is folyós, de nem annyira könnyed, mint a Pirates of Penzance. A kezelhetőségével nincs gond, gyorsan szárad és fedőlakk nélkül is egész fényes.

Szeretem ezt a lakkot, örülök, hogy megvettem, de ha valakinek Colors by Llarowe lakkokat kellene ajánlanom, ez csak második körös lenne. A Pirates of Penzance, a Gemini Rising, a TMRB, a Babe és a Love, Actually kihagyhatatlan, viszont ezt a jelzőt nem tudom teljes bizonyossággal használni a Wine & Roses-ra. Szép, csodaszép, de lehet élni nélküle.