Piros, és a pirosakkal rendre elfogult vagyok, elvégre a kedvenc színem, de most mégsem éreztem azt a nagy, elsöprő szerelmet, amit vártam. Szép-szép, de bevallom, én kicsit többre számítottam. Egyrészt a fedése nem a legjobb, kell belőle három réteg, másrészt a csillámok nekem valamiért nem lettek olyan szembetűnőek, mint voltak Aggie-nél. Pedig lakkozás előtt alaposan felráztam az üveget - ez kihagyhatatlan lépés, mert a csillámok előszeretettel süllyednek le az üveg aljára vagy tapadnak fel az oldalára.

Az állagáról és a tartósságáról nem tudok sok érdekeset mondani, mindkettő átlagos, kicsit folyós, de kezelhető, és három napot bírt ki.

Említettem korábban, hogy képtelen voltam dönteni közte és a Skyscraper között. Nos, most már más a helyzet, a kékeslila csodát sokkal különlegesebbnek látom, ebben csalódtam picit, de még így sem tudnám nyugodt szívvel Nailland-éknél hagyni.