Mint rájöttem, új lakkmárkák esetén nálam meghatározó az első találkozás. Mikor először került a körmömre OPI lakk, szerelem lett belőle, és azóta is tart, ugyanez a helyzet az IsaDorával is. Az első China Glaze-em viszont nem varázsolt el. Nem volt vele különösebb gondom, de a wow-hatás elmaradt, így elkönyveltem, hogy nem nekem valók. Azt hiszem, a Skyscraper után éppen ideje lesz változtatnom az álláspontomon. :)


Az üveg formáját már jól ismerjük, igaz, nincs vele nagyobb probléma, de nekem nem a szívem csücske. Ahogy a hosszú, vékony, hengeres ecset sem, de azért hozzá lehet szokni. És nem is ez a lényeg, hanem az alábbiak:




Egyszerűen... mennyei ez a lakk. Legalábbis szerintem. :) Olyan, mint egy téli estén az ég, tele milliónyi csillaggal.
Az azért az igazsághoz hozzátartozik, hogy a standnál kevésbé láttam lilásnak, kékebbnek tűnt, de ez az apróság nem tud zavarni. Ahogy az sem, hogy bizony kell belőle három réteg - én ezt a lakkot bármeddig elkenegetném.

Az állaga inkább folyós, mint sűrű, de el lehet boldogulni vele. A tartósságára sincs panaszom, nem kiemelkedő, a második nap végére kicsit megkopott a körömvégeken, de azt hiszem, ez nem gyenge teljesítmény, inkább csak átlagos.

Még egy kép, mert muszáj közelről is látnotok ezt a csillámokkal tömött éjkék csodát:


Általában a kék(es) lakkoknak nincs könnyű dolguk velem, mert elég hullámzó a viszonyom velük, de ez tényleg belopta magát a szívembe. Egyértelműen mindenkinek ajánlom. :)