A bloggertalálkozón egy-egy Anny lakkot is kaptunk, az én tasakomban egy bordós-lilás árnyalat lapult, de aztán cseréltünk Ingriddel, mert nekem már volt hasonlóm, ilyenem viszont még nem. :)
A nagy, szögletes üveg szerintem rettenetesen bumszli, de persze ez csak apróság.:) Az ecsete enyhén lapított, nem a legnagyobb kedvencem, de nem is rossz.
Az állaga meglehetősen sűrű és ragacsos, tudom, ez nem hangzik jól, de mégis kifejezetten könnyű bánni vele. Nagyon jól fed, bőven elég lett volna belőle egy réteg, de ezúttal is átmentem a körmömön még egyszer. Nem kellett volna, mert így kicsit vastag lett a lakk a körmömön, ezzel tényleg jobb megállni egy réteg után. :)
A tartósságára nincs panaszom, a harmadik napon kezdett el kopni.
Ami a színét illeti, valahol a barna és a szürke között van, az aktuális fényviszonytól függ, melyik a dominánsabb. Nem hiszem, hogy bárki is beleszeretne ebbe az árnyalatba, és azt érezné, hogy ezt egyszerűen képtelen a polcon hagyni. Magamtól valószínűleg én sem vettem volna meg, viszont azt elismerem, hogy egy bármikor-bárhová bevethető semleges szín.
Olyan, mint egy meleg, kötött barna pulcsi. Senkinek sem áll jól igazán, senki nem fog tündökölni benne, de nem is lesz kirívó vagy túl sok.
2 comments
"Olyan, mint egy meleg, kötött barna pulcsi." És tényleg! :)))
VálaszTörlés:)
VálaszTörlés