A Chocomania testvaj nagy kedvencem, az illata hozzám is nőtt, így bár nem terveztem, beruháztam a nemrégiben megjelent edt-re.

Az üvege nagyon egyszerű, de nekem kifejezetten tetszik ez a sötét megoldás (hidegebb, szürkésebb tónusú a valóságban, mint a képen), a kupakja viszont rettenetesen gyenge, olyan vékony fém, hogy egy kis erőfeszítés is elegendő a meghajlításához. Nem táskabarát tehát, igaz, én nem is vagyok híve a parfümök magunkkal vitelének.


Az illatról nem fogok tudni sokat írni, három okból:
1. A többség szerintem már ismeri a Chocomania családot, és az edt csak nagyon kicsit tér el a többi terméktől.
2. Elég egyszerű "kompozíció".
3. Lineáris, tehát a kifújástól a végéig ugyanolyan marad, csak az intenzitása változik.

Alapvetően természetesen egy csokis illatról van szó, de a testvaj inkább az édes(kés)ebb oldalt ragadja meg, ezzel szemben az edt a kesernyés, kakaós részt domborítja ki. Időnként én fanyarnak, sőt, egyenesen szúrósnak is érzem, és van benne valami komolyság is. Azt hiszem, az utóbbi miatt sejtem úgy, hogy ez az edt nem csak nőknek lett kitalálva. Nem vagyok biztos benne, hogy minden ellenkező neműnek jól állna, sőt lehet, hogy van, akin nevetségesen mutatna, de szerintem legeslegjobban nem egy nőn teljesedne ki a komoly-fanyar jelleg miatt.

Nem lágy, nem túl édes - bár azért a háttérben van némi édesség is - , nem egy szokványos illat, de mégsem túl izgalmas, számomra legalábbis. Az én szívem csücskei ugyanis a vibráló parfümök (orientális illatok... ), azok, amiknél másodpercenként változik, hogy mit érzek épp, hogy a hideg borzogat tőle, esetleg úgy érzem, abban a pillanatban egy meleg takaró alatt ülök, hogy édes-e vagy sós...
Nos, ez nem ilyen, nyilván a linearitásából is adódóan. Viszont ennek ellenére is elismerem azt, hogy érdekes, mert nem sok ehhez hasonló, kesernyés csokoládé illattal találkoztam eddig.

A tartóssága nem kiemelkedő, nagyjából öt órát bír a bőrömön.

A testvaj miatt nosztalgiázásra megteszi, de önmagában nem az én illatom, nem venném meg még egyszer.