Sokat gondolkodtam rajta, megírjam-e ezt a bejegyzést, de végül arra jutottam, miért is ne, rég volt már ilyen személyesebb, "mesélős" jellegű írás itt, időnként talán ez is érdekes lehet.:)
Tehát: sok bloggerrel együtt engem is meghívtak a Veet és Vágó Réka által rendezett eseményre. Nagyon örültem, hogy gondoltak rám, ugyanakkor sokáig úgy volt, hogy egyéb teendők miatt nem tudok elmenni, az utolsó pillanatban azonban meggondoltam magam, és úgy érzem, jól döntöttem.:)
Nem budapesti vagyok, úgyhogy már korán reggel elindultam, vonatoztam, majd sétálgattam a városban, megáztam (kétszer is), megebédeltem, kicsit körülnéztem. Igazság szerint nagyon rám fért már egy kis kikapcsolódás, mert az utóbbi másfél-két hónapban alig látszottam ki a tanulásból és a munkából, egyedül a blog írása jelentette a szórakozást (és ugye még arra is alig volt időm...), ami jó-jó, de azért kellett már más is.:)
A rendezvény délután négykor kezdődött, bevallom, addigra - köszönhetően a városnézésnek és az esőnek - már csöppet sem voltam friss, ráadásul nem is találtam oda könnyen, de ennek ellenére jól éreztem magam. :)
A szervezők nagyon kreatív programmal készültek, mindannyian kaptunk egy-egy szandált, és azt kellett feldíszítenünk. Kicsit szégyellem magam, mert nem jeleskedtem a feladatban, az idő javát átbeszélgettük Millacsillával. Plusz elég ötlettelen is voltam, az egyetlen, amiben biztos voltam, hogy szeretnék tenni a lábbelimre, az a pink virág volt, de még azt sem tudtam, pontosan hogy. Először varrással próbálkoztam, viszont nem sült el valami jól a dolog, csúnya lett és valószínűleg nem is bírta volna sokáig, de aztán Mara adott egy jó ötletet, és a lányokkal úgy már meg is tudtuk oldani a kivitelezést.:)
Tudom, elég egyszerű lett, nem is vagyok rá büszke, de ez most csak így sikerült.:)
Tudom, elég egyszerű lett, nem is vagyok rá büszke, de ez most csak így sikerült.:)
Távozáskor minden résztvevőnek átnyújtottak egy Veet csomagot, de ezen felül még rendeztek nekünk egy kvízjátékot-nyereményjátékot is, aminek én lettem a nyertese, így egy Vágó Réka pénztárcát is kaptam.
A Veet termékek nagy részét én nem fogom tudni használni, így beszámolni sem fogok róluk, azt tervezem, hogy a család nőtagjai, esetleg a batárnőim között szétosztom majd, és ha lesznek olyan kedvesek, ők írnak róluk néhány sort.
A pénztárca... huh.:) Nagyon-nagyon tetszik, a belseje a kedvenc színemben, pirosban pompázik, tökéletesen eltalálták az ízlésem. Ugyan az éppen használt tárcámat is szeretem, de ezt fogom hordani mostantól.
És a végére még egy kis érdekesség: ugyan csak pár napja módosítottam a nevemet a blogger profilomban, de... nem tűnik fel nektek valami a fenti képen?:)
A szandálon volt ez a címke, Annabella lettem rajta Arabella helyett.:) Azóta is ezen a kis elíráson mosolygok, mert mikor anyakönyveztek, akkor is véletlenül majdnem ezt a nevet kaptam.:)
6 comments
szerintem jól sikerült, az az egy virág pont elég rá :)
VálaszTörlésVágó Réka munkásságát régóta kõvetem,egyszer szeretnék majd tőle egy magassarkút. :)
VálaszTörlésEgyszerű és nagyszerű lett a díszítés, remélem "nyáron" sokat fogod hordani ezt a szép darabot :P
VálaszTörlésA pénztárca nagyon tetszik *.*
Krisztina Leskó: Ó, köszönöm, kedves vagy.:)
VálaszTörlésLengyel Zsófia: Bevallom, én eddig nem követtem nyomon Vágó Réka munkásságát, de most, hogy kicsit jobban utánanéztem, megértelek, gyönyörű cipői vannak.:)
Aviana Rahl: Igyekszem, báár... az az igazság, hogy ez a fazon elég furcsán mutat a lábamon. :$
Gyönyörűséges ez a pénztárca, gratulálok! *.*
VálaszTörlésKöszönöm szépen! :)
VálaszTörlés