Calvin Klein Eternity Aqua
Az alábbi isimét egy hirtelen felindulásból elkövetett bejegyzés, gondolkodtam is rajta, kitegyem-e, de úgy vettem észre, szeretitek, mikor parfümökről írok, viszont olyan ritkán van ilyen poszt, mert... nos, ezekből szeretném kihozni a maximumot. Ez viszont minden tekintetben könnyedebb írás lett, de talán néha megteszi egy-egy ilyen is.
A sima Eternity - bár nem kifejezetten az én illatom - gyorsan belopta magát a szívembe. Aztán kaptam mintát az Aqua verzióból is, de sokáig, a hét elejéig nem próbáltam ki, a vizes illatok ugyanis parfümként általában nem a kedvenceim. Ebben a nagy hőségben viszont kedvet kaptam hozzá, és nem bántam meg, hogy így történt.
Az üvegről most nem tudok nyilatkozni, mivel ahogy írtam, csak egy pár millis mintával rendelkezem belőle, de a normál méretnek majdnem olyan kiszerelése van, mint az anyaillatnak, ez alapján egyszerre elegáns és strapabíró.
A hivatalos leírás szerint az illatjegyei között szerepel az uborka, az alma, a jázmin, a magnólia és a musk. Én ehhez képest kicsit mást és másként érzek. Az egész illat - nem meglepően - vizes, végig ez dominál benne. A vizes hatást bármilyen furcsán is hangzik, általában uborkával szokták elérni, úgyhogy pipa, az tényleg a kifújástól az utolsó pillanatokig érezhető. Én emellett még egy kis sósságot is véltem felfedezni, szintén végig az egész illatpiramisban. A vizes(uborkás)-sós elegy mellett azonban már vannak kisebb változások. Az első percekben zöld jegyek a kísérők, azonban ezt rövidesen egy fehér virágokból álló csokor váltja fel (nem, nem csak önmagában a jázmin kiegészítve a magnóliával, hanem vegyes fehér virágok), de itt még határozottan a háttérben maradva. Néhány óra múlva ismét változik kissé a kompozíció, ekkor enyhén, de tényleg csak nagyon enyhén a fás-muskos alap is előtűnik, és a virágok is sokkal erősebbek lesznek, majdnem annyira, mint az idáig folyamatosan uralkodó vizesség.
Rajtam az ehhez hasonló illatok nem szoktak túl tartósak lenni, de ez még tíz órával a fújás után is éreztem a bőrömön, igaz, már csak egészen halványan.
Ahogy az Eternity, úgy az Eternity Aqua sem az én illatom, a kánikula után valószínűleg nem fogom gyakran elővenni, viszont míg tombol a meleg, hűséges leszek hozzá.
A vizes-könnyed parfümök kedvelőinek azonban csak ajánlani tudom, a maga kategóriájában szerintem egy kifejezetten jól sikerül darab.
Ui.: Kevés nagyobb "sértést" tudok elképzelni egy parfüm számára annál, mint mikor egy tusfürdőhöz hasonlítják, de ha esetleg lenne még olyan szerzet a Földön, mint én, aki parfüm esetén nem rajong a hasonló kompozíciókért, az egyéb kozmetikumoknál azonban nincs ellenére a friss illat, nos, neki ajánlom a kék Palmolive Thermal Spa tusfürdőt, ugyanis kísértetiesen hasonlít az Eternity Aqua-hoz.
2 comments
Imádom a parfümös bejegyzéseidet, annyira jól leírod az illatot, hogy szinte érzem az orromban :)
VálaszTörlésKöszönöm, nagyon kedves vagy, akkor tényleg igyekszem most már gyakrabban írni parfümökről.:)
VálaszTörlés